Hírek

Kapcsolj ki

Kapcsolj ki

Kapcsolj ki mindent, nézz a szemembe,
kapcsolj ki mindent, kezdjük egyszerre,
rúgd le a cipőd és dobd el kabátod,
addig vetkőzz, míg magadat látod.

És most táncolj, táncolj nekem,
akarnod kell, hogy szép legyen.

Emeld föl kezed és nyújtsd ki a lábad,
akkor a legjobb, ha egészben látlak,
fordulj meg lassan, fürödj a fényben,
és fogadd el végre, hogy ez már a béke.

És most táncolj, táncolj velem,
szeress újra szerelem.

Hétköznapember

Hétköznapember

Hiába látom a szivárvány mindegyik színét,
hiába hallom a kövekből szüremlő zenét,
hiába őrzöm a te legszebb, legszebb álmod,
valami elhagyott, és most magamat nem találom.

Hiába intek, eltűnik minden mozdulat,
hiába szólok, elveszítem a kiejtett hangokat,
hiába élek, ha szemem már többé nem ragyog,
gyere el értem, ha még tudod, hogy hol vagyok.

Nincs időm, nincs helyem,
nincs arcom, nincs nevem,
nincs időm, nincs helyem,
nincs arcom, nincs nevem.

Üzenet

Üzenet

Küldök egy üzenetet névtelen szájról,
innen, a diadalív árnyékából,
minden szó falra hányt borsó,
törhetetlen üvegkoporsó.

Ne, ne, ne, ne mondj semmit,
tudom, hogy mit, mikor és mennyit.

Egyetlen visszhang csak a süket mondat,
néma a gondolat, amit fölforgat,
hamis a rend és hamis a törvény,
nincs itt más, csak a fekete örvény.

Szibilla

Szibilla

Gyermeket lát.
Sziklás parton áll.
A tenger színtelennek
hat az olajzöld ég alatt.
Egy kiálló szirtre lép,
mert fontosnak érzi ezt.
A szirt emelkedni kezd.

Tenyerén választót lát,
vonalat, ahol a víz sziklák
közt matat. Vére csordul
az égre, földig, tengerbe,
amint előre lép, és csendes
esőből hullottan kiejti,
amit markában tartott,
a csonka ívű partot.

Ebadta éjszaka

2014. január 19., vasárnap -- Anonymous

Debrecen, Roncsbár, huszonkét óra valahány. A koncertteremben éppen a Kuttya zenekar játszik. Két szám között K. Levente kinéz a közönségre, jobb kezével takarja el a reflektor fényét. Valahogy észrevesz minket, köszönti a bandánkat. Tényleg úgy tűnik, hogy megérkeztünk. Aztán a vécében egy srác arról beszél, hogy itt a nők csak a tömött zsebű férfiakkal kezdenek. Sok pénz, sok gond, mondom neki, és kisétálok. A biztonságiaktól megkérdezem, hol találok kukát, hát pont előtte állnak. A színpadon már a VAN zenekar, szép dudaszóval, furulyával, kobozzal.

Szívrulett (2014)

2014. január 10., péntek -- kisavas

Üzenet

Küldök egy üzenetet névtelen szájról,
innen, a diadalív árnyékából,
minden szó falra hányt borsó,
törhetetlen üvegkoporsó.

Ne, ne, ne, ne mondj semmit,
tudom, hogy mit, mikor és mennyit.

Egyetlen visszhang csak a süket mondat,
néma a gondolat, amit fölforgat,
hamis a rend és hamis a törvény,
nincs itt más, csak a fekete örvény.

Oldalak